Kövess minket
https://hu.impreunapentruromania.ro/wp-content/uploads/2018/07/Întrebăm-România-Împreună.jpg

Cikkek

Alin Mituța: Az Európai Parlament határozat tervezete súlyos, de még súlyosabb a PSD-ALDE Koalíció közömbössége mindennel szemben, amit az Európai Unió mond

FOTO Inquam Photos

„Az Európai Parlament határozattervezete rendkívül súlyos, de ez nem okoz különösebb meglepetést. A Parlament és a Bizottság már néhány hónapja rendkívüli aggodalmát fejezte ki az igazságügyi törvények és a büntető törvénykönv módosításával kapcsolatban, az ország gyalázásáról szóló törvény, a civil szervezetek működését korlátozó törvény, valamint a csendőrségnek az augusztus 10-i tüntetésen tanúsított erőszakos közbelépése miatt; és a listát folytatni lehetne”, nyilatkozta a Románia Együtt Mozgalom (RO+) társalapítója, Alin Mituța.

Alin Mituța véleménye szerint, az Európai Parlament határozattervezeténél, amely csupán felsorolja az elmúlt év összes aggodalmát, súlyosabb az a tény, hogy „a PSD-ALDE koalíciót egyáltalán nem érdekli, mit mondanak az európai intézmények vagy a külső partnerek. Ez világosan látszott Dăncilă miniszterelnök hozzáállásából, amely gúnyt űzött a Bizottságból és az európai parlamenti képviselőkből, amikor részt vett a Parlament plenáris ülésén, továbbá a kormánykoalíció tagjainak majdnem egyhangú hozzáállásából is, akik számára csak az számít, hogy elkerüljék az igazságszolgáltatást, akár az Európai Uniótól való egyre nagyobb eltávolodás árán is.”

A RO+ társalapítója szerint várható, hogy a PSD-ALDE koalíció és az európai intézmények közti feszültség tovább fokozódik az elkövetkező időszakban. „Az európai és az elszigetelt Románia közti harcot maga a román nép dönti el, amely a jövő évben szavazni fog az európai parlamenti választásokon”, mondta Alin Mituța.

Az Európai Parlament határozattervezete Románia jogállamiságával kapcsolatban, a G4Media.ro oldal szerint, rendkívül keményen fogalmaz Románia hatóságaival szemben. A tervezet tárgyalja a PSD-ALDE koalíció által benyújtott törvényjavaslatokat az igazságszolgáltatás, a korupcióellenesség, illetve a média és a civil szervezetek helyzetével kapcsolatban. A határozatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE Bizottság) nevű politikai csoport képviselői dolgozták ki.

 

A határozattervezet 13 pontja:

Az Európai Parlament:

  1. létfontosságúnak tekinti az EUSZ [Európai Unióról szóló szerződés] 2. cikkében felsorolt közös európai értékek biztosítását és teljes mértékű tiszteletben tartását, úgy, ahogy azok az Európai Unió Alapjogi Chartájában szerepelnek;
  2. mély aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatásra és a büntetőjogi eljárásokra vonatkozó jogszabályok megváltoztatásával kapcsolatban, különösen amiatt, hogy ezek strukturális módon alááshatják az igazságügy függetlenségét és képességét, hogy hatékonyan küzdjön a korrupció ellen, és a jogállamiságot gyengítik;
  3. elítéli a rendőrségi erők aránytalan és erőszakos beavatkozását a 2018. augusztusi bukaresti tüntetésen;
  4. felhívja a román hatóságokat, hogy garantálják az intézmények közötti együttműködés átlátható és legális alapját, illetve kerüljenek minden beavatkozást, amely meghaladnák a fékek és ellensúlyok rendszerét; kéri továbbá a parlamenti ellenőrzés megerősítését a hírszerző szolgálat felett.
  5. ösztönzi a román hatóságokat, hogy küszöböljenek ki minden olyan intézkedést, amely felmentené a hivatali korrupciót, illetve alkalmazzák az országos korrupcióellenes stratégiát.
  6. nyomatékosan ajánlja a nem-kormányzati szervezetek finanszírozására, szerveződésére és működésére vonatkozó jogszabályok újragondolását, tekintettel arra, hogy ezek megfélemlítően hatnak a civil társadalomra, és ellenkeznek a szabad szerveződéshez és a privát élethez való joggal, és kéri e jogszabályok hozzáigazítását az EU-s keretekhez;
  7. komoly aggodalmát fejez ki a sajtószabadság politikai korlátozását illetően, és azon törvénytervezet miatt, amely büntetné Románia gyalázását külföldön, és ezt újra a Büntető Törvénykönyv hatáskörébe utalná;
  8. sürgeti a Parlamentet és Románia Kormányát, hogy ültesse gyakorlatba teljes mértékben az Európai Tanács, a GRECO (Korrupció Ellen Fellépő Államok Csoportja) és a Velencei Bizottság javaslatait, illetve tartózkodjon minden olyan reformtól, amely veszélyeztetheti a jogállamiságot, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségét; sürgeti a civil társadalom bevonását és a fentebb említett kérdések transzparens és átfogó tárgyalását; arra bíztatja, hogy az említett jogszabályokkal kapcsolatban kérje ki előzetesen a Velencei Bizottság értékelését, azok végérvényes engedélyezése előtt.
  9. felhívja a román kormányt, hogy működjön közre az Európai Bizottsággal a lojális együttműködés elve alapján, amint azt a Szerződés előírja;
  10. ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy nem teszi közzé az EU korrupcióellenes 2017-es jelentését, és határozottan kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje el újból az korrupcióellenes tevékenység évenkénti megfigyelését minden tagállamban; felhívja a Bizottságot, hogy egyértelmű mutatókat és azonos, könnyen alkalmazható kritériumokat határozzon meg, amelyek segítségével mérni lehessen a korrupció mértékét a tagállamokban, és értékelni lehessen a korrupcióellenes politikákat, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Európai Parlamenti, 2016. március 8-i állásfoglalása szellemében, amely jóváhagyta a csalás elleni küzdelemről szóló 2014. évi jelentést.
  11. nyomatékosan kéri egy rendszeres, tervszerű és objektív megfigyelés- és párbeszéd folyamat bevezetésétt, valamennyi tagállam bevonásával, az EU alapvető értékei, – a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság védelmében, a Tanács, a Bizottság, valamint a Parlament részvételével, a 2016. október 25-i Határozata értelmében, amely a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállam védelmét szolgáló EU-s mechanizmust vezet be (DRF paktum); újjólag kijelenti, hogy ez a mechanizmus évekénti jelentést kell magába foglaljon specifikusan az egyes országokra vonatkozó javaslatokkal.
  12. azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a szerződések védelmezőjeként felügyelje a román hatóságok lépéseit az ajánlások végrehajtása céljából, továbbra is támogava Romániát a megfelelő megoldások megtalálásában.
  13. Az elnökre hárul az a feladat, hogy az Európai Bizottság, a Tanács, valamint a tagállamok kormányai és parlamentjei, illetve Románia elnöke felé továbbítsa a jelen határozatot.

 

(ford. Kovács Arnold)